Amikor a (majdnem) volt férjed...

... beközli, hogy nem, ő nem tud hozzájárulni egy kanyi vassal sem a nagyobb, extra kiadásokhoz a gyerek körül....
... és még tkp sajnálod is, mert szegény egy balfasz...
... és tényleg kész van anyagilag...
... pedig nem is semmiztem ki a különköltözéskor...
... sőt, egész kellemesen, barátságban sikerült levezényelni az egészet...
... de a balfaszság miatt (is) ment gallyra a házasságotok...
... saját barátja mondta róla, hogy tanakodtak rajta már közösen a barátok, de szerintük aspergeres lehet...
... és csodálkoznak, hogy eddig húztuk, mert max. hónapokat jósoltak nekünk...
... mi meg majdnem negyed századot lehúztunk...

... mondjuk néha egoista, önző balfasz...
... de a gyerek lelki nyugalma a legfontosabb...
... ezért elegánsan megpróbálok túllendülni a dolgokon...

... de lassan valóban, jogilag is el kellene válni...
... mert félek, csinál még valami anyagi baklövést az eddigieken felül...
... és azért jogilag én is felelős leszek...
... azt pedig nem szeretném...

Elég nagy szívás...

... számolni a napokat fizetéstől fizetésig...
... közben leperegnek a napok / elfolyik az IDŐ...

... helló régi ismerős...
... csak nem te kopogtatsz megint az ajtón?...
... depresszió?....